Régi írások Borszékről -- vissza

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Délkeleti Magyarország. Erdély és a szomszédos hegyvidékek. XX. kötet.
Magyarország VII. kötete. (Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek
ELŐBB NÉHAI RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS FŐHERCZEG Ő CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FENSÉGE KEZDEMÉNYEZÉSÉBŐL ÉS KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL, MOST GRÓF LÓNYAYNÉ, STEFÁNIA BELGA KIRÁLYI HERCZEGNŐ, SZÁSZ-KOBURG HERCZEGNŐ VÉDNÖKSÉGE ALATT BUDAPEST 1901
A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA KIADÁSA Csíkmegye.

Hankó Vilmostól
„[...] Ditrótól éjszaki irányban haladva a Tilalmas hegyre, onnan az Orotva völgyébe jutunk. Az éjszakról lerohanó Halaság patak szűk völgyén fölkapaszkodván, a Köz-Rez havasra érünk, melynek tetejéről beláthatunk a völgykatlanba, hol Magyarország egyik legszebb fürdője, Borszék rejlik. Az erdélyi részek ezen hírneves fürdője egy éjszakkeletről délnyugat felé húzódó völgyben fekszik, a lombos erdővel födött Bükk-havas és a Kerekszék, egy pompás képződésű mésztuffsziklahegy között, 882 méter magasságban. A Bükkhavasnak cser- és bükkfából álló erdeje most csak egy kis sziget a fenyvesek végtelen oczeánjában: Borszék fürdő Ditró és Szárhegy csíkmegyei községek közbirtokosságának osztatlan tulajdona levén, az megbizottjaival házilag kezelteti a telepet, a mely száz meg száz munkás kezet foglalkoztat. A telep két részből áll: Alsó- és Felső-Borszékből. Alsó-Borszéken van a telep üveggyára, zúzó- és fűrészmalma, kőszénbányája; itt vannak az űzleti hivatalok, itt a hivatalnok- és munkáslakások. Alsó-Borszéktől Felső-Borszék, a tulajdonképeni fürdőtelep, húsz percznyi távolságra esik.
A fürdőtelep középpontja a „Főkút”, mellette a svájczi stilben épűlt töltőház, e fölött fedett sétahely és csarnok a zenészek számára. A Főkút vize a tárgya annak a virágzó űzletnek, mely azt 3 és fél millió palaczkban, mindenfelé, keletre egész Konstantinápolyig szállítja. A borszéki víz most már kezelés tekintetében is fölötte áll a hazai ásványvizek legtöbbjének.
A csinos villák, a nagyvárosi szabású vendéglők, a stilszerűen épített fürdők, a díszesen kerített kútak, az olvasó-, tekéző-, zongora- és játszótermekkel kibővített bálház, stb. meglehetős szétszórtan feküsznek a völgyben.
A telep gyáraiban készítik a csomagoló ládákat, szalmatekercseket, palaczkokat, és nyomtatják az üvegek czímlapjait is. Borvizes üvegeit a telep üveggyára állítja elő, a mivel vagy kétszáz családnak biztosít kenyeret. A borszéki fürdő- és ásványvízűzlet már ma is ezer embernek ad keresetet és két nagy székely község (Ditró és Szárhegy) közművelődési költségeit fedezi.
A Főkút közelében van a fürdő második nevezetessége, az Ó- és Új-Lobogó fürdő. A két fürdő közös burkolattal van körűlvéve s három tűkörfürdővel ellátva. A víztűkrök födetlenek, hogy a vízből millió meg millió búborékban felgyöngyöző szénsav útat találhasson az eltávozásra. A Lobogók forrásai 8.7-9.1° C hőmérsékletű, széndioxiddal telített kristálytiszta, pezsgő, lobogó, óriási vízmedenczéket a kicsordulásig megtöltő savanyúvizek. Ilyen vizekben nem fürdenek sehol a világon. A borszéki fürdő terűletén az említetteken kivűl még egész sereg kitűnő savanyúvíz-forrás van.
Borszék fekvésénél fogva rendeltetve van arra, hogy klimatikus gyógyító, üdülő és nyári tartózkodó hely legyen. Levegője teljesen tiszta, portól mentes, kellemes, enyhe. Sétahelyei a legszebb és a legjobban gondozott fenyves sétahelyek. Ezeknek a fenyűkkel szegélyzett árnyékos sétaútaknak a hoszsza meghaladja a tíz kilométert. Borszék éghajlata magasságához képest havasalji. Átlagos hőmérséklete július hónapban 15.7° C., augusztusban 14.9 C. A Kis-Besztercze völgye. Cserna Károlytól
Kevés fürdő dicsekedhetik közelben és távolban annyi kellemes kirándúló helylyel, mint Borszék. A leggyakoribb kirándúló helyűl szolgál a Kerekszék hegy nyugati orma. A Kerekszék egész tömegében mésztuffból áll, mely képződését a földből fölfakadó, a maiaknál vízben gazdagabb ásványvíz-forrásoknak köszöni. Igen érdekes részlet különösen a hegy nyugati orma. Vadúl megszakgatott, átlyukgatott, átfúrt, kivésett, bámúlatos sziklácsoportokkal találkozunk rajta: helyenként sziklába vágott mély folyosókkal, üregekkel, csarnokokkal, barlangokkal, melyek néhol hatalmas oszlopokkal, másutt obeliszkekkel vannak díszítve, fodros mészkövekkel kirakva. A mésztufa kitűnő építőkőnek bizonyúlt; 3 méter hosszú lemezeket is faragnak belőle.
A barlangok közűl az úgy nevezett Medve-barlangok és az ezektől nem nagy távolságban levő, Jégbarlang a leglátogatottabbak.
A múlt években egy kirándúló társaság a Borszékről Holló felé vezető erdei úton sajátságos visszhangot fedezett föl. A visszhang sajátsága abban áll, hogy a ki a hangot adja, az nem hallja a visszhangot; csak az hallja - és pedig háromszor-négyszer megerősödve, - a ki a beszélőtől néhány lépésnyi távolságra áll.
Látóhatárunkat keleten a Komárnyik hegy roppant sziklatömegei és Moldva hegyóriása, a festői Csalhó, éjszakon a roppant kiterjedésű havasláncz: a Kelemen-havas, nyugaton a görgényi havasok zárják el. A távolabb fekvő kirándúló helyek közűl a négy órajárásra fekvő tölgyesi szorosnak, Bélbornak és a Kelemen-havasnak van legtöbb látogatója.
A tölgyesi szoros hazánk legszebb határszéli szorosainak egyike. Útunk oda a Bor patak, majd a Besztercze patak szép völgyén visz keresztűl. A hol a Besztercze völgye kitágúl, ott Holló oláh falunak házikói vannak szétszórva. Hollót csak egy híd választja el Tölgyestől. A Csalhó Moldvában esik ugyan, de felhőkbe nyúló óriási sziklahalmaza már messziről előttünk jár útunk czéljáig, a Tölgyes falu alsó végénél fekvő tölgyesi vámig, hazánk határszéléig. Ez a kiválóan érdekes hegy tiszta fehér szirtjeivel olyannak látszik, mintha hóval volna borítva. A vámhivatal a Tölgyes alsó végénél, a Beszterczével egyesűlő Putna torkolatában fekszik. A Putna torkolatán alúl a völgy ismét összeszorúl. E helyen épűlt a veszteglő-intézet. A határt a völgyben az éjszakról délre folyó Preszekár folyócska jelöli; jobb partján van a magyar őrház és vámsorompó. A túlsó parton már oláh határőr sétál feltűzött szuronynyal.
Bélborra az út a Beszterczének hol szűkűlő, hol tágúló völgyén vezet, magas sziklakapuk, illatos virágokkal behintett buja rétekkel és erdőkkel borított hegyek között. Négy órai kocsiút után a bélbori katlanban s nem sokára a községben vagyunk. Bélbor Erdélynek legmagasabban fekvő községe; magassága 1053 méter. A világtól teljesen elzárt falunak nagyrészt oláh lakói izmosak, jól fejlettek; a nők feltűnően szépek. Bélbor környéke ásványvizekben rendkivűl gazdag; a források száma a százat is meghaladja.
A Kelemen-havas, Európának eme leghatalmasabb trachyt-sziklatömege, roppant kiterjedésű lánczolat, mely a tölgyesi és borgó-prundi szoros között épen hazánk határszélén vonúl el, a Székelyföldnek áthághatatlan éjszaki védőfalát alkotva.”

-- vissza