Greguss János rajzai Fonyódról
1860-as évek

Greguss János (Pozsony, 1837. – Bp., 1892. máj. 31.): festő és illusztrátor. Nürnbergben és Münchenben végzett tanulmányok után 1867-ben állította ki első képét Pesten (Ebéd után ). Festői működésénél jelentősebb volt illusztrátori tevékenysége, több képeslap munkatársaként működött. A Mintarajz-tanoda tanára volt. In: Magyar életrajzi lexikon.

Greguss János
fametsző, festő.
Adattár: - 0231/1869 – Orbán Balázs: Székelyföld leírása kötetéhez fametszeteket készített.
- 0273/1871 – A M.T.A. tagja, egyetemi tanár, a Képzőművészeti Tanács tagja.
- 0286/1871 – az Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde tanárának nevez-
ték ki.
Irodalom:
- Éber Lexikon, é.n. /346
- Biró, 1955. 209. 223. - bibliográfia
- Műv. Lexikon, 1981. II. 289.
- Lyka Romantika 1982. 53. 87. 118. 127. 129.

Kilátás a fonyódi hegy aljáról a Balatonra.
In: Moenich Károly: Lengyeltóti, Fonyód és vidéke.
Vasárnapi Újság. 1865. február 5. 6. sz. 65.p.

Lengyeltóti helység és kastély.
In: Moenich Károly: Lengyeltóti, Fonyód és vidéke.
Vasárnapi Újság. 1865. február 5. 6. sz. 65.p.

Balatoni tájkép a fonyódi hegyről.
In: Hazánk s a Külföld. 1866. 50. szám. 790.p.
Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára. 1869. 106.
... Mostani képünket Greguss János - ezen eredeti felfogású rajzolónk - a somogyi oldalról, az ugynevezett fonyódi hegy oldaláról vette föl, s így a néző mintegy madártávlatból tekinthet az előtte elterülő Balatonra, mit Garay az "Isten könnyének" nevezett, a messze elterülő tájra, s a Balaton somogyi partján Buda felől Stiriának húzódó vasútra. Tájképünk előtere a lengyeltóti és berényi uradalmakhoz tartozik, s a boglári és szentgyörgyi vasútállomások között fekszik, szemben a Badacsonnyal. Az előtéri hegy tetején hajdan vár volt, melynek azonban már csak árkai vannak meg; egy-egy részén szőlőket művelnek, a többi erdő. A hegynek a Balatonra dűlő része egész hosszában ép oly szakadékos és meredek, mint a képen levő rész. A háttérben látszanak a kéthelyi, keresztúri és szentgyörgyi dombok, s ezek közt van a boglári hegyfok is, melyen kitűnő veres bor terem.

Balatoni tájkép a somogyi oldalról tekintve.
In: Hazánk s a Külföld. 1867. január 13. 2. szám. 25., 30.
... címe a lapunk 9-dik oldalán levő képnek, melyet - miként megelőzőit - szintén Greguss János rajzolt. Művészünk e tájképet, miként a múltkor (1866. 50. sz.) közlöttet, a somogyi oldalon levő fonyódi hegyről vette föl s így a regényes , Kisfaludy Sándor által oly szépen megénekelt zalai partok panorámáját tünteti elénk. Érdekelni fogja olvasóinkat, ha megjelöljük az előttünk levő hegylánc egyes ormainak neveit. Balról az első a szentgyörgyi szöllő-hegy, melyhez regék emléke tapad; az utána következő, mintegy fennsikot képező elvágott ormu magaslat a Badacsony, hazánknak e hires bortermö helye, melynek lejtői a környékbeli birtokosok bájos kilátásu nyaralói és szöllőházaitól tarkállik; ezután s kissé háttérben van a csucsos gulácsi hegy, s mögötte a Csobánc, időrongálta várromjaival. Végre Csobánc után, kissé előtérbe lépve Hegyesd jő, ormán szintén sötétlő várromokkal.

Kilátás a fonyódi hegy aljáról a Balatonra.
In: Moenich Károly: Lengyeltóti, Fonyód és vidéke.
Vasárnapi Újság. 1865. február 5. 6. sz. 65.p.