Régi írások Borszékről -- vissza

Borszék. In: Hankó Vilmos: Székelyföld. Budapest. 1896.

I. Borszék fekvése. Útja.

Mélyen eltrejtve a keleti Kárpátok hegyóriásai között, az erdélyi részek északkeleti szögletében, közel a helyhez, hol a Kelemen-havas emeli égnek felhőket ostromló csúcsait, végtelen fenyvesek rengetegei között fekszik Borszék.
Az erdélyi részek ezen hírneves fürdője egy északkeletről délnyugat felé húzódó völgyben terül el, a lombos erdővel fedett Bükk-havas és a Kerekszék, egy pompás formácziójú mésztuffsziklahegy között, 8882 méter magasságban a tenger színe felett.
A Bükk-havas kis lombos erdeje itt felejtett tanúja annak a kornak, midpn a környezetet mindenütt lombos erdők borították.
A Bükk-havasnak cser- és bükkfából álló erdeje most csak egy kis szigetet képez a fenyvesek végtelen oczeánjában. Borszékre leginkább 3 irányból jönnek a vendégek; délről Brassó felől, keletről Moldvából és végre Szász-Régen felől.
A dél felől jövők utolsó vasúti állomása Brassó, az erdélyi részek legnépesebb, legmagasabb, legiparosabb, páratlanul szép fekvésű városa.
A délről vezető útvonal hossza Brassótól, mint utolsó vasúti állomástól 189 kilométert tesz. Az út, mely Csíkgyergyón átvonul, egyike a legérdekesebbeknek. Minden lépésre, minden fordulatra új meg új meglepetések várnak az utazóra. A látnivalók sokasága, az útvonal mentében eső vidékek bámulatos szépsége, bőven kárpótolja az utast az út fáradalmaiért.
A Moldvából jövőknek Piátrától, az utolsó vasúti állomástól 85 kilométernyi utat kell megtenniök. Az út a Borpatak és Bisztricsora völgyén, a regényes tölgyesi szoroson vezet keresztül.
A Budapest-, Nagyvárad-, Kolozsvár-, Marosvásárhelyről jövő vendégek - tehát a vendégek zöme - Szász-Régen felől érkeznek.
Szász.Régenben - mint az utolsó vasúti állomáson - az érkezőket "Borszék" feliratot viselő kényelmes gyorskocsik várják, melyek a legújabban készült és 95 kilométer hosszú toplicza-széppataki utat, váltott lovakkal 8 és fél óra alatt teszik meg.
Az út Kocsárdtól Marosvásárhelyen keresztül a vasúti állomásig: Szász-Régenig, innen Topliczáig a Marosnak aranykalászú búzavetésekkel, buján benőtt rétekkel, takaros falvakkal tarkázott, erdős hegyekkel szegélyezett felséges völgyén vezet keresztül, melyen mint ezüst-szalag kígyózik tova a Maros folyó. A jólétről tanúskodó, csinos Maros-menti falvakból messzire kicsillannak a sugár templomtornyok s a díszes urasági kastélyok.
Ratosnyánál a Maros völgye hirtelen összeszorul, szoros jellegű lesz. Szerecsennél annyira megszűkül az út, hogy az út felé hajló óriási szirtek alatt kell elhaladnunk; mellettünk a Maris vize zúg. Szeszélyes hegysorok, erdővel sűrűn benőtt sziklákkal díszített emelkedések, szakadékok, szédítően magas sziklacsoportok váltakoznak perczenkint. A delelő nap fényében fürdik az erdő, midőn a kies fekvésű Palota-Ilvára érkezünk. A vendéglőben ízletes ebéd vár; itt alkalmunk van megízlelhetni a Maros-parti halászat pompás termékeit.
Az út mind vadregényesebbé válik; a természet változatos szépségei, a zúgva törtető Maros, s ezen a faszállítmányokkal tova iramló tutajok annyira lekötik az utas figyelmét, hogy észre sem veszi, mikor Topliczára érkezik.
Toplicza nagyközség a tutajkereskedés középpontja, a Maros és Toplicza összefolyásánál. Fekvése elragadó szép. Északra egy sajátságos alakzatú sziklahegy emelkedik ki; tovább a hatalmas Kelemen-havas üti fel fejét; keletre a Szép-patak melletti havasok, nyugatra pedig a Bunyásza és a Magura terülnek el.
Topliczánál a Maros völgyét jobbra hagyva az utas a széppataki útra tér ki, a melyen haladva, nemsokára Alsó-Borszékre érkezik. A kaocsiút Szász-Régentől Borszékig bár teljes 8 és fél órát vesz igénybe, azért mégsem fárasztja ki az embert, a tiszta, éles, balzsamos levegőjű, vadregényes havasok közt való utazás még üdít, edz és erősít. Innen van az, hogy Borszékre érkezve alig érez fáradtságot, törődöttséget az ember.

II. A fürdőtelep berendezése

Borszék, Ditró és Szárhegy csíkmegyei községek közbirtokosságának osztatlan tulajdonát képezvén, az közegeivel házilag kezelteti a hatalmas telepet, a mely száz meg száz munkás kezet foglalkoztat, száz meg száz embernek ad kenyeret.
Ilyen tekintélyes teleppé Borszék mindössze csak 80 év alatt fejlődött. Ismerték ugyan azelőtt is a borszéki vizeket, alkalmazásuk azonban csak igen kis körre szorítkozott. Borszék históriája alig kétszázados. Kétszáz esztendővel ezelőtt, hol most olyan pezsgő az élet, nagyon csendes volt minden; legfölebb csak a nyájakat legeltető pásztorok vagy a bölényűzésben, a vadak felhajtásában eltévedt vadászok lármája törte meg olykor az erdők néma csendjét.
A telep két részből áll: Alsó- és Felső-Borszékből. Alsó-Borszéken van a telep üveggyára, zúzó- és fűrészmalma, kőszénbányája; itt vannak az üzleti hivatalok, itt a hivatalnok- és munkáslakások.
Alsó-Borszékről Felső-Borszék 20 percznyi távolságra esik. A Felső-Borszékre vezető úton felfelé haladva jobbra egy gyönyörű sziklaheggyel, a 917 méter magas Kerekszékkel találkozunk; tovább folytatva utunkat, egyszerre csak előtűnik Felső-Borszék, a tulajdonképpeni fürdő- és forrástelep a maga igéző pompájában, nagyszerűségében. Felső-Borszék parkszerű berendezése által igazán meglepő panorámát nyújt.
A fürdőtelep középpontja a Főkút, mellette a svájczi stylben épült töltő-ház, e fölött fedett sétahely, csarnok a zenészek számára. A kik ismerik a Főkút vizét, méltán tartják azt a savanyúvizek királyának, mert az csakugyan Európának rangban legelső élvezeti vize. E víz képezi tárgyát annak a virágzó üzletnek, mely azt 3 és fél millió palaczkban távol keletre, egész Konstantinápolyig bevezette. Borszék jövőjébe vetett reményem nem helyezi nagyon távolra azt az időt, midőn a borszéki víz uralma kiterjed még messzebbre keleten és nyugaton; midőn az üzlet intensivitása következtében a vízszükségletet az Arany János-, József főherczeg-, Kossuth- és a többi hútból fogják fedezni, midőn a savanyú vizek királya elől végleg meghátrálnak az idegen földről importált kétes értékű ásványvizek.
A víz töltésére az Oelhofer-féle gépet használják, a legtökéletesebbet, mit e téren a balneotechnika csak produkált. Alkalmazása mellett a töltésnél, dugaszolásnál a vízből semmi sem vesz el; biztosítva van a palaczkokba vont víz számára a forrás tiszta vizében foglalt összes szilárd és légnemű alkotórész. Eddig a borszéki Főkútból éjjel-nappali töltéssel 10,000 literes palaczkot csurgattak; ma az Oelhofer-féle gép alkalmazásával pusztán napi munkával 20 ezer palaczkot töltenek meg.
A borszéki víz ma már kezelés tekintetében is fölötte áll a hazai és külföldi vizek legtöbbjének. - Ki Alexandriában, Konstantinápolyban, Budapesten, Párisban, Londonban, vagy New Yorkban borszéki vizet hozat haza a kereskedésből, izgató, szénsavgyöngyöktől mintegy forrásban lenni látszó, buzogó, kristálytiszta vizet élvezi, mely fenn Magyarország keleti határán, égre törő bérczek alján, csodaszép fenyőligetek ölében a Főkútból előtör. A csinos villák, a nagyvárosi szabású vendéglők, a stylszerűen épített fürdők, a díszesen körülvett és befedett kútak, a karcsú tornyú templom, a táviró- és postahivatal épülete, az olvasó-, billiárd-, zongora- és játszó-termekkel kibővített bálház, az orvosi lakás meglehetős szétszórtan feküsznek a gyönyörű völgyben.
E tekintetben Borszék előnyösen különbözik az ún. világfürdőktől, a melyekben akár csak egy városban ház ház mellett fekszik. Borszék és a világfürdők fekvéséről szólva, eszembe jut egy kiváló publiczistánknak itt is jól alkalmazható hasonlata. Borszék vadleány, a természetnek pirospozsgás, egészségtől duzzadó gyermeke. Tagjairól festői ruhadarabok csüngnek alá; a ruhadarabok közül a legszebb darabokat mutogatja, tán ép azért, mert nem ismeri a derékfűzőt. A nyugoti országok világfürdője toilettes, felcziczomázott dáma, ki nemcsak a vállfűzőt ismeri, hanem még a pirosítót is.
A telep gyáraiban készítik a csomagoló ládákat, szalmatekercseket, palaczkokat, itt nyomják még a vignettákat is. Borvizes üvegeiért az élelmes székely nem küldi ki százezreit Siemens csehországi gyárába, hanem építtetett magának tökéletesített Siemens-féle gázzal fűtő olvasztó kemenczét és üvegeit maga csinálja, a mivel vagy 200 családnak biztosított kenyeret.
A borszéki fürdő- és ásványvízüzlet már ma is 1000 munkáskezet foglalkoztat, 1000 embernek ad kenyeret és két nagy székely község (Ditró és Szárhegy) kulturális költségeit fedezi.
Borszéken az épületeket, fürdőket, kutakat a legnagyobb gonddal fenntartott utak, pompás fenyőséta-helyek kötik össze. A Főkút az Erzsébet- és az alsó séta-hely között fekszik. A Főkúttól alig 15 lépésnyire az Erzsébet-sétahelyen buzog fel az Erzsébet-forrás.
A Főkút előtt egy gyönyörű kertté átalakított tér van: a Deák-tér, melyet méltán tartanak a műkertészet remekének. A tér közepén díszes szökőkút van, melynek torkából hatalmas vízoszlop tör a magasba.
A Főkút közelében van a fürdő második nevezetessége, az Ó- és Új-Lobogó-fürdő. A két fürdő közös burkolattal van körülvéve, s három tükörfürdővel ellátva. A medenczéket kényelmes öltözőkabinok veszik körül. A víztükrök födetlenek, hogy a vízből millió meg millió buborékban felgyöngyöző, kiáramló szénsav utat találhasson az eltávozásra. Ez óvó intézkedés nélkül a nagy gázkiömlés következtében felgyülemlő szénsav a fürdőben való tartózkodást lehetetlenné tenné.
Lobogók forrásai 8.7 - 9.1⁰ C hőmérsékletű szénsavval túltelített savanyúvizet szolgáltatnak. A vízbe lépve a rendkívüli hideg és szénsav egyidejű hatására a test sajátszerű változáson megy keresztül, a szervezetet különös érzés fogja el; a test rákvörös lesz, elzsibbad, zsibong, felhevül majd dideregni kezd. Ezután az egészség veszélyeztetése nélkül nem lehet továbbra is a vízben maradni; a fürdőt szükségképpen el kell hagyni. Nagyon erős szervezetűnek kell annak lennie, ki 10-15 perczig kitartja a vízben.
A víz izom-, idegedző, erősítő hatása a csodával határos. Fürdés után a legnagyobb erőfeszítésre képes az ember, mintha a szervezet, mintha a végtagok megkönnyebbültek volna. A víz a lábizmoknak bámulatos könnyűséget, ruganyosságot, aczélságot, fürgeséget kölcsönöz; játszva, a legnagyobb könnyűséggel tesz meg olyan hegyi utakat, a milyenek megtételére azelőtt képtelennek érezte magát.
A Lobogó mellett van a melegfürdő, melyhez a vizet a lobogó forrása szolgáltatja. A melegfürdő-épület kényelmesen berendezett kabinokkal s fürdőkádakkal van ellátva.
A fürdéssel összekötve a szükséghez képest a massaget is alkalmazzák. A melegfürdő-épületben törpe fenyő- és vasláp-fürdőt is készítenek. Az itten használt kitűnő minőségű lápföldet a fürdő környéke nyújtja.
Az Új-Sáros-fürdő közelében, az úgynevezett "Hármas liget" parkban van egy körülbelül 20 holdnyi terület, melyen több vasas savanyúvíz-forrás buzog fel, vizével  évszázadok óta áztatva a fűvel buján benőtt földet. A dús növényzetet nem értékesítik e helyen; a hol támad, ott pusztul, korhad, korhadása termékeivel megtermékenyíti a földet, táplálja a romjain fejlődő növényzetet, szaporítva a növényrészek korhadásának, a kőzetek elmálásának termékeiből, a vizek ásványi alkotó részeiből keletkező lápföldet. A lápföld itt nem egy helyen több méter vastag réteget képez.
A barnás színű, spongyaszerű tömeget, hogy használható legyen, a levegő és fagy huzamosabb hatásának teszik ki. Az így elkészített láp megszitálva, sötétbarna, zsíros tapintatú, savas hatású, meleg vízben felduzzadó tömeget képez. Vízzel keverve, egy része barnás sárga színnel oldódik.
Elemzésem adataiból kitetszőleg a láp igen jó anyag lápfürdők készítéséhez; összetétele nagyon hasonlít az alsó tátrafüredi vaslápéhoz, a melynél még több vasat tartalmaz. Ha még tovább érik, kitűnő vasláp lesz belőle.
A vizet a melegfürdőhez egy-két lóerejű gőzgép melegíti.
Nem régen díszes épületben egy minden igényeknek megfelelő hidegvíz-gyógyító intézetet is létesítettek Borszéken. A gyógymódon technikailag is jól kiképzett szolgák gyakorolják, dr. Szilvássy Jánosnak, a fürdő kitűnő orvosának és egészségügyi vezetőjének felügyelete alatt.
A Lobogótól, valamint a Deák-térről gyönyörű sétautak vezetnek Kerekszékre. Ennek egyik oldalán magas fenyők örökzöldjének koszorújában van a díszes sétacsarnokkal körülvett Kossuth-kút. Vize kitűnő vasas savanyúvíz; sok ezer ember áldja, magasztalja, mert sok ezernek adta vissza elveszett egészségét, sok fiatal lánynak festette meg eleven rózsákkal halovány orczáját.
Közelében van a Petőfi-kút, melynek vize összetételére nézve igen közel áll a Kossuthéhoz.
Alsó-Borszék gyönyörű fenyvesei között elrejtve találjuk a József-főherczeg-kutat. E kúthoz Felső-Borszékről úgy, mint a Felső-Borszékre vezető útról, pompás sétautakon lehet eljutni. Felséges idylli hely ez. Kinek lelke fogékony a természet szépségei iránt, azt nem fogja hidegen hagyni a kútnak leírhatatlan szép, vadregényes környezete.
Felső-Borszékről jövet, utunk még két, kitűnő vizű kút mellett vezet el. Az egyik a Pásztor-, a másik az Arany János-kút.
Alsó-Borszékről a fürdőtelep felé tartván, a Borpatak hídján túl mindjárt a meglepően csinos Lázár-fürdővel találkozunk. Ez köralakú medenczébe foglalt s teljesen befödött hideg fürdő. Szénsavtartalma csekélyebb, s hőmérséklete magasabb (14⁰ C), mint a többi.
Odább van a díszes épülettel körülvett Zuhany-fürdő; ez női és férfi-osztályokra elkülönített sugár-eső, permetező- s mozgó zuhannyal ellátott igen kényelmes fürdő. A vizet ide Ó- és Új-Sáros-fürdőkből vezetik.
A zuhany-fürdő közvetlen szomszédságában két kitűnő vizű borvízkúttal: a Boldizsár- és László-kúttal találkozunk. Mindkettő fölött ízléses faalkotmány emelkedik. Északi irányban folytatván utunkat, két csinos és minden kényelemmel ellátott fürdőházhoz érünk; ezek az Ó- és Új Sáros fürdő. Az Ó-Sáros (11⁰) két, az Új-Sáros egy tükörfürdővel bír.
A felsorolt ásványvizek szénsavval túltelített, egymástól összetételre és hőmérsékletre meglehetősen különböző savanyúvizek. E körülmény azoknak mint gyógyító tényezőknek értékét jelentékenyen növeli, mert a legtágabb körű orvosi alkalmazását engedi meg.
A borszéki fürdő területén az említetteken kívül még sok, egytől egyik kitűnő savanyúvíz forrás van, a melyeknek ez idő szerint alig jut más szerep, minthogy táplálják a lefolyó patakok vizét. Értékesítésökre ma még gondolni sem lehet; a szükségletet az említettek bőségesen fedezik.
Hisz csak a Főkút maga 8 millió liter vizet ad évenkint. Hát még a többi forrás? A József-főherczeg-kút évi vízbősége 4 millió negyvenezer liter; a Boldizsár-kúté: 3 millió kilencszáznegyvenezer liter; a László kúté: 3 millió százötvenezer liter; a Petőfi kúté: 1 millió százezer liter; az Arany János-kúté: négyszázhetvenháromezer liter.
E tengernyi vízmennyiséggel fél Európát el lehetne látni, s még mindig maradna Borszéknek is elég.

Lakás-viszonyok. Ellátás.

A borszéki fürdőben a pavilonrendszerű építkezés a leggyakoribb. E par excellence klimatikus gyógyító helyen - a hová a vendégek jó részét a föld legjobb levegője után való vágy hozza - nevetséges is volna például azok kaszárnya-szerű elhelyezése.
A villákban és vendéglőkben ötszáz szoba áll a vendégek befogadására. E szám a fürdő rohamos emelkedésének megfelelőleg évről-évre emelkedik. A múlt esztendőkben is több villa és egy hatalmas vendéglő épült.
A villák csinosak és igen szép fekvésűek. A szobák egészségesek, minden megkívánható kényelmet nyújtanak s e mellett olcsók.
Egészséges szoba, kényelem, olcsóság, jó ellátás a legfontosabb momentumok valamely fürdőhely megítélésénél. Hiába ajándékozott meg a természet valamely helyet a legszerencsésebb klimatikus viszonyokkal, fekvéssel, vízzel: okos orvos nem fogja oda küldeni betegét, ha a szobák egészségtelenek, a melyeken keresztül-kasul jár a szél, nedvesek, ha rossz ellátás s mégis nagy a drágaság. A vendéglők a kor igényeinek megfelelők. A szolgálás, ellátás, konyha mindenikben az igazgatóság szigorú ellenőrzése alatt áll. A főtéren lévő nagy vendéglő (Mellik - szálló) már külsejével is imponál. Első tekintetre inkább nagyúri kastélyhoz, mint a vendégek kényelmére épített bérházhoz hasonlít.
A berendezés dolgában egészen nagyvárosi színvonalon áll. Nagy érdeme, hogy benne oly ízletesen és választékosan lehet étkezni, mint a főváros legjobb éttermében.
Az 1890. évben épült Remény vendéglő meg éppen díszére válnék bármely világfürdőnek. - E vendéglő akár díszes külsejét, akár berendezésének czélszerűségét, elegantiáját tekintjük, páratlanul áll az erdélyi részekben.

A borszéki levegő. Sétahelyek.

Borszék fekváésénél fogva predestinálva van arra, hogy klimatikus gyógyító-, üdülő- és nyári tartózkodási hely legyen. Hideg, zord szelektől védett magas fekvésének tiszta, portól mentes, balzsamos levegőjének élettani hatása semmiben sem különbözhetik a külföld klimatikus gyógyító helyeinek hatásától. Hogy ezen élettani hatások nincsenek feltétlenül Svájcz és Tirol klimatikus gyógyító helyeinek nevéhez kötve, arról egy Borszéken töltött nyár mindenkit meggyőzhet.
Sétahelyei a legszebb s a legjobban gondozott fenyősétahelyek, parkok. Ezek között is kiválnak: a Petőfi-út, az Andalgók-útja, a Deák-tér, s az Erzsébet-sétahely. Az utak szélesek, s akként vannak készítve és gondozva, hogy még a legnagyobb eső után is sár nélkül járhat rajtuk az ember.
Az utakat a fák s tarka virágokkal hímzett pázsit-szőnyegek szegélyezik. Ez utak hossza meghaladja a tíz kilométert, felvezetnek messze a hegyekre, a honnan lenézve, a sok hegy és völgy megkapó képpé olvad össze; a szem elfárad végig tekinteni e bűvös, bájos panorámán.
A levegő itt virág- és fenyőillattól terhes, mesés, bódító, részegítő s emellett mozdulatlanul csendes, néma, mint ezer méternyire a tenger alatt.
Csak ritkán szakítja meg a csendet a zizegő ágak közt enyelgő mókusok lármája, az énekes rigó dala, vagy a zene-pavillonban felhangzó czigányzene egy-egy akkordja, melyet a szellő elkap s szárnyán ideszállít.
A városi zajban, izgalomban kimerült beteg idegrendszer, a hosszú munkában, a létért való küzdésben kifáradt lélek itt igazán gyógyul, éled, pihen, erősödik. Meglepő itt az üde, buja természet is; fű, fa, virág minden egészséget, életet lehel.
A levegő Borszéken idealis tiszta, portól és füsttől mentes, kellemes, enyhe. A tüdő itt igazán kitágul, s nem tud jóllakni az éltető, balzsamos levegővel. A felséges levegő, a természet nagyszerűsége mind olyan tényezők, melyek az egészség helyreállítására jobban közreműködnek, mint a nagyváros patikájának összes szerei; levegő, természet, mind hivatott tényezők arra, hogy a beteg kedélye felviduljon, s teste megedződjék. A napszakok hőmérsékletében nincs meg az a nagy ellentét, a mi p.o. az alpesi és tátrai fürdőkön észlelhető. Borszéken a nappalok kellemes melegek, nem forrók, az esték enyhék, nem hűvösek. A szél és a köd ismeretlenek itten. Az eső gyakori ugyan, de rövid ideig tartó; a fürdő - és ivókúra csak nagy ritkán van általa megzavarva.
Borszék klímája, magasságához képest, havasalji. - Átlagos hőmérséklete július hónapban 15.7⁰ C., augusztusban 14.9⁰ C. A levegő viszonylagos nedvessége július hóban 61, augusztusban 73. A szél iránya és erőssége júliusban: SW3, augusztusban SW3, a levegő ózon tartalma júliusban 8.9, augusztusban 8.

II. Kiránduló helyek.

Kevés fürdő dicsekedhetik közel s távolban annyi kellemes kiránduló hellyel, mint Borszék. Fölkeresésükre nem csak páratlan szépségük, hanem annak belátása is ösztönzi a vendégeket, hogy az intelligens embernek nagy szüksége van oly pihenésre, mely a test kellő mozgásával köti össze a szemmel kímélését. Ezt a sport különféle nemei és a tornászás csak részben teljesíthetik. Fölöttük áll a turistaság, melynek a hegyek bőséges jó levegője áll rendelkezésére. A kirándulás a hegyek közé juttatja csak igazán jó levegőbe az embert, hol minden hatás megvan, a mi a levegőt a szennyezéstől folyton tisztogatja.
A jó levegő hatása fokozódik kirándulásokkal járó mozgás következtében. A test több levegőt fogyaszt, a tüdő gyorsabban és nagyobb mértékben tágul és szedi magába a levegőt. Elősegíti a tüdőt működésében, kiszellőzésében az is, hogy a hegyek levegője ritkább. A mozgás gyorsítja a szív működését, tehát a vér keringését is. A gyomor gyorsabban és tökéletesebben emészt, mert a gyrosabb vérkeringés, gyorsabb lélegzés, nagyobb testi munka és nagyobb melegvesztés gyorsabban elhasználja a vérbe jutó tápláló anyagokat.
A nagy erőkifejtés, ha több mozgás fejleszti, erősíti a test izmait, ellenben a felesleges kövérséget apasztja. A pihenő agyvelőtől pedig eévonja a fölösleges vért, azért a rossz kedv, ingerültség oszlik, képzelt betegségek múlnak, az elme élénkebb, a lélek derültebb lesz. Kipiheni magát a szem, megállapodik a fejlődőben lévő közellátóság.
Klimatikus gyógyító helyeken nem ok nélkül tekintik a kirándulásokat a kúra egyik kiegészítő részének.
Borszéken a kúrának egész lelkesedéssel alávetik magukat a vendégek; akármelyik kiránduló hely felé tartunk, mindig találkozunk oda igyekvő vagy visszatérő karavánokkal. A kirándulásokat a kirándulók fizikai erejéhez, a hely távolságához képest gyalog, kocsival vagy lóháton szokták megtenni.
A nagyobb megerőltetést ki nem bíró vendégek még a kisebb utakat is kocsival teszik; a fáradtságot nem ismerő edzett turisták azonban a legmesszebbre eső kiránduló helyeket is gyalog szerrel járják meg; ezen kívül merészen megmásszák az útban eső hegycsúcsokat, az égre törő sziklabérczeket, versenyre kelve a kőszáli zergével, vagy a levegő daliájával, a magas röptű sassal. Fáradtságukat elképzelhetetlenül finom, étheri finomságú levegő, nagyszerű panoráma, s a természetnek számos, csak itt feltalálható ritka alkotása jutalmazza meg.
A leggyakoribb kiránduló helyül szolgál a Józef-főherczeg-kút. Egy kis séta ez a fürdő-teleptől csupán. Úgy el van rejtve Alsó-Borszék egyik pompás fenyvesében, mint a fülemile fészke a tölgyfa gallyai között. A kút felett csinos pavilon emelkedik; e körül a kirándulók számára kényelmes ülőhelyek és asztalok vannak kikészítve.
Igen érdekes kiránduló hely gyanánt kínálkozik a Kerekszék nyugati orma is. Említettük volt fentebb, hogy a Kerekszék egész tömegében mésztuffból áll, mely képződését a földből felfakadó, a maiaknál vízben gazdagabb ásványvíz-forrásoknak köszöni, a melyekből évezredek hosszú során válott ki. Ezen hegy, egészében formájának változatossága, méreteinek aránya által mindenkit, tudóst, turistát meglep, egyes részleteiben pedig felszínének csodálatos alakulása által mindenkit elragad.
Ilyen érdekes részletet képez különösen a hegy nyugoti orma. Vadul megszakgatott, átlyuggatott, átfúrt, kivésett bámulatos sziklacsoportokkal találkozunk itten, helyenkint sziklába vágott mély folyosókkal, üregekkel, csarnokokkal, barlangokkal, melyek néhol hatalmas oszlopokkal, másutt obeliszkekkel vannak díszítve, fodros mészkövekkel kirakva.
A mésztufa kitűnő építő-kőnek bizonyult; 3 méter hosszú lemezeket is faragnak belőle.
A barlangok között az úgynevezett Medve-barlangok és az ezektől nem nagy távolságban levő Jégbarlang a leglátogatottabb.
A medve-barlangok közelében két hatalmas, mintegy 20 méter magas mésztufa-oszlop emelkedik ki egymás mellett: a Széchenyi- és Teleky-sziklák; ércznél maradandóbb emlék-oszlopai ezek a "legnagyobb magyar"-nak és dicső emlékű Teleky László grófnak. Itt van mindjárt a "Tündér-kert" is, egy fenyőkkel körülvett gyönyörű tisztás.
A jégbarlang mésztuff-sziklába vágott keskeny üreg, melynek belső fala a legmelegebb nyári napokon is tükörsima jégréteggel van borítva.
A jégtömeg nem nagysága, hanem díszítéseivel tűnik ki; e díszítések a fáklyaláng minden lobbanására más és más alakot mutatnak. A jég rendkívül kemény; csak a legerősebb eszközökkel darabolható szét. A jég képződését a likacsos kőzeten leszivárgó ásványvíz gyors elpárolgása magyarázza meg.
Kellemes kiránduló hely az Ősforrás, felbugyogó savanyúvizével, nemkülönben a Szakcsai környéke is, kristálytiszta, üde, életet adó édesvizű forrásaival, melyekből zúgva törtet a víz le a hegyoldalon. Körülötte a képzelhető legpompásabb pázsit, mely mintegy oltárszőnyeg tarka virágokkal van gazdagon kihímezve.
A múlt évben egy kiránduló társaság a Borszékről Holló-féle vezető erdei úton sajátságos visszhangot fedezett fel. A visszhang sajátsága abban áll, hogy a ki a hangod adja, az nem hallja a visszhangot; csak az hallja, - és pedig háromszor-négyszer megerősödve - ki tőle néhány lépésnyi távolságra áll.
A vendégek kirándulásának méltó czélja a Verőfény-oldal (1075 m.), és a honnan a borszéki vizek eredetöket veszik: a Bükk-havas (1347 m.) is. Mindkét hegyre jól gondozott, kényelmes gyalogösvények vezetnek fel, mindkét hegyről a legszebb, a legmegkapóbb havasi panoráma, Borszék környékének panorámája tárul elénk elragadó perspektívában; látóhatárunkat keleten a Komárnyik roppant sziklatömegei és Moldva hegyóriása, a festői Csalhó, északon a roppant kiterjedésű havasláncz: a Kelemen-havas, nyugaton a görgényi havasok zárják be. A közeli kirándulóhelyek közül érdemes megtekinteni az Alsó-Borszéken levő, messzi földön híres havasi mézet produkáló minta-méhészetet, a kőszén-bányát, valamint az ásványvizes palaczkok gyártására berendezett üveghutát is.
A távolabb fekvő kiránduló helyek közül a négy óra járásra fekvő tölgyesi szorosnak, Bélbornak és Kelemen-havasnak van legtöbb látogatója. A tölgyesi szoros hazánk legszebb határszéli szorosainak egyike. Utunk oda a borpatak, majd a Besztercze regényes völgyén vezet keresztül. Az út gyönyörű erdők, sziklacsoportok, a Besztercze folyón és partjain pezsgő élet, a víz tükrén tovairamló tutajok, a Kormányik égnek meredő, kicsipkézett fehér csúcsainak, Szincserozahegy festői sziklakúpjainak, majd a feltűnő Csalhónak szemlélete teszi felejthetetlenné.
A hol a Besztercze völgye kitágul, ott Holló oláh falunak házikói vannak szétszórva. Hollót csak egy híd választja el Tölgyestől.
A Csalhó, bár Moldovában fekszik, de felhőkbe nyúló, óriási sziklahalmaza már messziről előttünk jár, utunk czéljáig, a Tölgyes falu alsó végénél fekvő tölgyesi vámig, hazánk határszéléig. Ezen kiválóan érdekes hegy hófehér szirtjeivel azt a benyomást teszi a szemlélőre, mintha hóval volna borítva. Növényzete, állatvilága is egészen alpesi. A vámhivatal a Tölgyes alsó végénél, a Beszterczével egyesülő Putnak torkolatában fekszik. A Putna torkolatán alul a völgy ismét összeszorul; itt épült fel a veszteglőintézet. A határt a völgyben az észkaról délre folyó Preszekár folyócska jelöli; jobbpartján van a magyar őrház és vámsorompó. A túlsó parton már oláh határőr sétál feltűzött szuronnyal. Tölgyes 2758 magyar és oláh lakossal bíró község, az Oláhországgal folytatott fakereskedés főhelye; a lakosok közt sok a jómódú fakereskedő. A tölgyesi vámtól csak egy lépés és Moldvában vagyunk. Pihenőt tartunk Tölgyesen; soká azonban nem maradhatunk, mert a lenyugvó nap sugarai már bűvös aranyfátyolt szőttek a Csalhó csúcsai közé; vissza kell indulnunk Borszékre. Bélborra az út Beszterczének hol szűkülő, hol táguló völgyén vezet keresztül, magas sziklakapuk, illatos virágokkal behintett buja rétek, s erdőkkel borított hegyek között.
A völgy lelke, a Besztercze életet fakaszt mindenütt útjában; sok helyen azonban rombol is, csattogva rohan le, sziklákat tépve ki medréből, - s hatalmas köveket hömpölygetve sziklaágyában.
Négy órai kocsiút után, a bélbori katlanban s nemsokára a községben vagyunk. Bélbor Erdélynek legmagasabban fekvő községe; magassága 1053 méter. A világtól teljesen elszigetelt - nagy részt oláh - lakói erőteljesek, izmosak, jól fejlettek; a nők feltűnően szépek.
Bélbor környéke ásványvizekben rendkívül gazdag, számuk a 100-at is meghaladja. Ezek közül azonban csak kettőre fordítanak nagyobb gondot; az egyiket - mely köpübe van foglalva - ivásra használják, a másikban pedig - mely medenczévé van kitágítva, s deszkafallal körülvéve - fürödnek. A bélbori ásványvizek külső tulajdonságaikat illetőleg nagyon hasonlítanak a borszékiekhez; ezek is Ditró és Szárhegy községek birtokosságának tulajdonai.
A Kelemen-havas, Európának eme leghatalmasabb trachit-szikla tömege, egy roppant kiterjedésű havas lánczolat, mely a tölgyesi- és borgó-prundi szoros között éppen hazánknak határszélén vonul el, a Székelyföldnek áthatatlan északi védfalát alkotva.
Az utat Bélborig kocsin, Bélbortól odáig lóháton szokták megtenni. Az út jóideig gyönyörű fenyőerdők és illatos mezők közt vezet, a míg egyszerre csak olyan helyre jutunk, hol a tavaszban, nyárban és télben egyidejűleg gyönyörködhetünk. Lenne a hegy alján nyári pompájában díszlik fa, bokor, fű, virág; a lejtő közepén az ébredő tavasz mosolyog reánk; fenn a csócsok medenczéit, teknőit még most is vastag hóréteg takarja.
A csúcsokat övedző erdőben az állatvilágnak Európában otthonos legtöbb nagy alakja: a medve, farkas, vaddisznó, hiúz feltalálható. A fenyők zizegő koronái alatt, az erdő szélén ezrivel mosolyog reánk a harasztok vidám zöldje mögül, a mohok sötét bársonyából a sok illatos havasi virág.
A csúcsok nem kopárok, hanem havasi fűvel, bokrokkal, futó fenyővel vannak fedve. A havas lejtője és fennsíkjai kitűnő legelőt szolgáltatnak. Nyáron a havas a legelésző nyájak kolompjától, a pásztor-furulyaszótól, a nyájőrző ebek csaholásától ugyancsak hangos; augusztus vége felé azonban, mikor a nyájak elvonulnak melegebb vidékre, pusztán csak az erdők dalosai törik meg ezen óriási havas-terület néma csendjét.
A Kelemen.havas óriási testéből kilencz nagyobb és több alacsonyabb csúcs mered az égnek. Ezen csúcsok megközelítése verejtékes munkával jár; az a leírhatatlanul nagyszerű kilátás, az az elbűvölő panoráma azonban, a mely a csúcsokról nyílik, gazdagon kárpótolja a turistát a kiállott fáradalmakért. A Kelemen-havas sok ásványi kincset, különösen sok ként rejt magában; de olyan magasságban (2000 m.), hogy értékesítésére gondolni sem lehet. A vegetáczió határán kívül, ősrengetegekben munkás-telepet építeni nem lehet.
Vajvodászáról belátható a szép Gyergyó, a Marosnak és Beszterczének gyönyörű környezete, a hol a fellegekbe nyúló hegyek mosolygó rónákkal váltakoznak, a hatalmas Kormányik és Csalhó, Moldova és Bukovina határhegysége stb.
A Gyalú-Látról száz meg száz hegy és völgy, a Nagy-Besztercze völgyének száz meg száz községe látszik, messzire csillogó karcsú tornyaikkal; ezenkívül látszik fél Moldova.
A Negojról pedig - mintha varázstükörbe tekintenénk, - egyszerre szemlélhetjük meg Besztercze, Szász-Régen, Marosvásárhely városokat, a Mezőséget le egész a Torda-hasadékig, a vulkáni alkotás ezen bámulatos remekéig. Páratlan élvezet! Hátha még hozzá vesszük a léleknek azt a megifjodását, a melyet itt érezünk, a melyet pusztán csak a hegymászás, a friss hegyi levegő képes előidézni.

V. Borszék vizei.

A mint elemzési adataimból kitetszik, a borszéki ásványvizek leglényegesebb alkatrésze a szénsav, mellyel e vizek a szó szoros értelmében túl vannak telítve. Alig van a kontinensen fürdőhely, mely ilyen az élvezetre és gyógyításra szánt egyaránt kitűnő savanyúvizet oly kolosszális mennyiségben szolgáltatna, mint Borszék.
A borszéki vizek félig kötött és szabad szénsavának bámulatra méltó nagy mennyisége, kitűnő összetétele az első helyet biztosítják számukra a hazai és külföldi élvezeti- és gyógyító vizek sorában.
Nagy előnye e vizeknek összetételük állandósága is; a legújabb elemzés tanúsága szerint a borszéki vizek chemiai alkotása 17 év alatt alig változott valamit. Az a csekély változás, mit az elemzés feltüntet, a vizeknek csak előnyére történt.
A mi különösen a "Főkút" vizét illeti, alig van ásványvíz, mely versenyezhetne azzal.
A Főkút vize az élvezetre való vizek közt az első helyet foglalja el; a víz csakugyan a savanyú vizek királya, teljesen méltó arra, hogy a világpiaczon legalábbis azt a helyet töltse be, melyet ez idő szerint a sokkal csekélyebb értékű Kronthali-Apollinatis betölt, a melyből az 1887. évben tizenegymillió nyolcszázezer, a következő esztendőben tizenkét millió hétszázezer palaczkot töltöttek. Ugyanazt mondhatjuk a Főkúttól néhány lépésnyire lévő "Erzsébet-forrás" vizéről is, mely a főkút vizéhez teljesen hasonló.
Az ivóvizek chemiai összetételében lényegesebb különbség nincs. Különösen a szénsav, vas- és lithium azok az alkotó részek, a melyekben jelentékenyebb az eltérés.
Szénsavtartalomra a Főkút, vastartalomra a Kossuth-kút vize áll első helyen.
A Kossuth-kút vize a vasas savanyú vizek között a világhírű schwalbachi, spaai, pyrmonti stb. ásványvizek mellett foglal el igen előkelő helyet.
A Kossuth-kút vasbicarbonat tartalma: 0.1051, a königsrvarti-é (Eleonoren-quelle): 0.0744, a scwalbachi-é (Adelhaidsbrunnen):0.0422, a pyrmontié (Hauptquelle): 0.770, a spaaié (Souveniére): 0.0771. A fürdővizeknek különösen hőmérsékletében van a legnagyobb eltérés.
A milyenek az ivó borvizek, olyanok a fürdővizek, p.u. a 24 óránként 360,000 liter vizet ontó Lobogó: szénsavval túltelített, kristálytiszta, forró, lobogó, szikrázó, óriási vízmedenczéket a kicsordulásig megtöltő savanyúvizek. Ilyen vizekben nem fürdenek sehol a világon!
A borszéki fürdő a rohamos haladás útján van, a legjobb úton arra nézve, hogy a legrövidebb idő alatt ezre meg ezre merítsenek itt segítséget a természet őserejéből, gyönyörűséget a szép ezen közvetlen forrásból. Borszéken minden megvan, a mit a természet megadhatott; nagyon sok van, a mi az ember munkája. Hogy meglegyen a teljes harmónia a természet és az ember művei közt, az ember még egy nagy munkával adós: ki kell építenie a Topliczától Borszéken át Tölgyesig terjedő vonalrészt. Ez a munka, mely a világforgalom útjába hozza Borszék kincses bányáit, nem a borszékiekre, hanem a kormányhatalomra vár; nemzetgazdasági érdek követeli ezen munka sürgős teljesítését. Ez a vasút terjedésbe fogja hozni a Borszék jövőjéhez fűzött legvérmesebb reményeket is. A vasút a figyelmet okvetlenül rá fogja irányozni Bélborra is, Erdély legmagasabban fekvő, klimatikus gyógyítóhelynek teremtett községére is. Borszék örvendetes emelkedésében a fürdő-bizottság áldozatkészségén kívül legnagyobb része van dr. Szilvássy János fürdőorvos mindent inicziáló fáradhatatlan munkásságának, Köllő János igazgató erélyes, tapintatos vezetésének, mindenre kiterjedő figyelmének s tevékenységének.

-- vissza